Így változnak az illetékek

2013-01-17 06:09:33

Január elsejétől hatályba léptek az illetéktörvény módosításai, amelyek összességében egyszerűsödést hoznak több ponton, miközben megszűnnek illetékkedvezmények, ami kellemetlen meglepetéseket is okozhat. Emelkedik például a lakásvásárlások illetéke, viszont egyszerűsödik a helyzet öröklés és ajándékozás esetén, a takarékbetét ajándékozás azonban illetékkötelessé válik.

A lakások forgalmi értékének első 4 millió forintjára jutó kedvezményes, 2 százalékos illetékkulcs eltörlése az egyik legfontosabb a változások közül. A jövőben a lakások visszterhes vagyonátruházási illetéke egységesen 4 százalékos lesz. Ez 80 000 forint plusz költségvetési bevételt, illetve a vevő tekintetében ennyi költségtöbbletet jelent minden egyes lakásvásárlás során, ha a forgalmi érték a 4 millió forintot eléri vagy meghaladja, ami az esetek jelentős részében elmondható - írja Szűcs Bálint, az RSM DTM adószakértője a cég blogján.

A 35 éven aluliak első lakásvásárlásához kapcsolódó kedvezmény több oldalról is bővül. A továbbiakban a kedvezmény már a 8 millió forint forgalmi értéket meghaladó lakások esetén is igénybe vehető, ha a forgalmi érték a 15 millió forintot nem haladja meg. Valamint a fizetendő illeték 50 százalékának elengedése sem korlátozódik 40 000 forintra, a kedvezményt 15 millió forintig a teljes forgalmi értékre alkalmazni lehet. Ez teljes körű kihasználás esetén 300 000 forint megtakarítást is jelenthet az első lakását megszerző fiatalnak.

Az ajándékozás és az öröklés szabályai is megváltoznak

Egyszerűsödnek az öröklés és az ajándékozási illeték kulcsai, ugyanis a korábbi családi kapcsolaton és forgalmi értéken alapuló progresszív rendszer helyett általánosan 18 százalékos, lakástulajdon és lakástulajdonhoz kapcsolódó jogok esetében 9 százalékos kulcsot kell alkalmazni 2013-tól. A gépjárművek és pótkocsik megkülönböztetése illetékfizetési szempontból nem változik, azonban az orvosi praxisjog a továbbiakban az általános kulcs alá esik majd.

Kikerült azonban az illetékmentes ajándékozás és öröklés köréből a takarékbetét szerzése, beleértve a korábbi szabályozás szerint ebbe a fogalomkörbe tartozó bankszámlák közötti átutalás útján történő ingyenes szerzést is. A módosító törvény indokolása szerint azért nem indokolt fenntartani az illetékmentességet, mert ezek a jogügyletek többségükben egyenes ági rokonok között realizálódnak, akik között egyébként is illetékmentes az ajándékozás.

Testvérek között nincs illetékmentesség

Követve az ajándékozás és öröklés megítélését, illetékmentessé vált az egyenes ági rokonok közötti visszterhes vagyonátruházás is. Nem egyenes ági rokonok, de közeli hozzátartozókra az illetékmentességet nem terjesztették ki, annak ellenére, hogy ez legalábbis a testvérek között indokolt lehetne az egyenes ági rokonokra vonatkozó szabályok alkalmazása. Továbbra is ajándékozási, illetve öröklési illetékkel kell ezért számolni oldalági rokonok közötti szerzés esetén.

Az öröklési illetékmentességek kapcsán további módosítás, hogy az özvegy már nem csak a haszonélvezeti és használati jogot szerezheti meg illetékmentesen, hanem állagörökösként, tehát tulajdonjogot szerezve is mentesül az illeték lerovása alól.

Visszlízingnél illetékmentes az lízingtárgy megszerzése

A főszabály továbbra is él, tehát lakástulajdon cseréje vagy olyan módon történő vásárlása esetén, amikor a vételt megelőző vagy azt követő egy éven belül másik lakástulajdon értékesítésére is sor kerül, az illeték alapja a lakástulajdonok forgalmi értékének a különbözete. Viszont január elsejétől már nem kell illetéket fizetni, ha a vásárolt lakás forgalmi értéke az eladott lakás forgalmi értékénél kisebb.

Mentességet élvez a jövőben továbbá a lízingtárgy megszerzése a futamidő végén, ha a szerzés visszlízing-szerződésen alapult.

Törlik az illetéktörvény rendelkezését, amely a feltűnő értékaránytalanság mellett kötött ingatlan-adásvételeket volt hivatott szankcionálni azzal, hogy a forgalmi érték felénél alacsonyabb értéken kötött ügyletek esetén a különbözetre ajándékozási illetéket kellett alkalmazni. Az indokolás itt két okra is hivatkozik: az egyik az, hogy a feltűnő értékaránytalanság jellemzően az egyébként is illetékmentesen ajándékot szerző egyenes ági rokonok között valósult meg, a másik indok pedig a korábbi rendelkezés gyakorlati alkalmazásának nehézkességét emeli ki.

Az illeték-előleg rendszerét kivezetik

Végül eljárási szempontból fontos egyszerűsítés az illetékelőleg rendszerének eltörlése. Az illetékelőleg létjogosultságát eredetileg az elhúzódó földhivatali eljárások alapozták meg, ezzel ugyanis biztosítható volt, hogy az illeték megfizetése a tulajdonjog bejegyzésétől függetlenül megtörténhessen. A miniszteri indokolás szerint azonban a földhivatali ügyintézés jelentősen gyorsabb és korszerűbb, mint a rendelkezés 1995-ös bevezetésekor volt, ezért indokolatlan a rendszer fenntartása, amely adminisztráció és költségcsökkenést is eredményez.

Így vásárolsz lakást 2013-ban - Mi változik?

2013-01-08 09:16:22

Egykulcsossá vált az illetékek mértéke a lakásvásárlás után, amivel egy csapásra mindenki egy lapostévé árát veszítette el, aki új lakást vásárol, persze mint mindig, most is vannak kivételek. Az energetikai tanúsítvány elkészítését azonban szinte senki nem úszhatja meg január elseje óta.

A kamatok azonban várhatóan csökkennek majd, és az állam is egy kedvezőbb támogatási rendszerrel kedveskedik az új évben. Lássuk, mire kell készülnünk a lakáspiacon 2013-ban.

A lakásvásárlási illeték 2012-ben még 4 millió forintig 2 százalék, 4 millió forint felett 4 százalék volt, ez azonban 2013 elejétől egykulcsossá alakult és 4 százalékra változott a teljes összeg után. Ez konkrétan 80 ezer forintos plusz illetékterhet jelent minden 4 millió forintnál nagyobb áron történő adásvétel esetében. Jól járnak az illetéktörvény módosításával azok, akik olcsóbb lakásba költöznek, mivel negatív forgalmi érték különbözet esetén a vásárló mentesül az illeték megfizetése alól. Ez a változás azoknak jelent majd könnyebbséget, akiknek fizetési nehézségeik miatt kell költözniük olcsóbb környékre, kisebb, vagy rosszabb minőségű lakásba.

Jól járnak 2013 elejétől a fiatalok. A 35. életévét be nem töltött fiatalok első lakástulajdonának megszerzéséhez nyújtott 50 százalékos illetékkedvezmény 40 000 forintos felső határát megszüntették, illetve a lakásértékre vonatkozó 8 milliós felső határt kitolták 15 millió forintra. Így egy 15 milliós lakás vásárlása esetén, a feltételeket teljesítő fiatalnak a 600 ezer forintos alapilleték helyett mindössze 300 ezer forintot kell fizetnie.

Javulhat a fegyelem

Január 1-jétől az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat már elektronikus úton is lehetséges kezdeményezni. A program lényege, hogy a kérelmeket és a terveket mostantól már - az ügyfélkapun belépve - az interneten is be lehet nyújtani, az ügyek kezelése pedig minden esetben elektronikus úton történik. A hatósági ügyintézés során az ügyintézők az úgynevezett ÉTDR-rendszerben (Építésügyi hatósági engedélyezési eljárást Támogató elektronikus Dokumentációs Rendszer) tárolt elektronikus dokumentációk és adatok alapján döntenek. Az új rendszer lehetőséget ad egyebek mellett az engedély hatályának meghosszabbítására irányuló, és a jogorvoslati eljárások kezdeményezésére is.

Az idén még további változásokra is lehet készülni, ugyanis 2013. július 1-től az építési naplót is elektronikusan fogják vezetni, így abba bármelyik érdekelt, arra jogosult betekinthet, és meggyőződhet arról, hogy az adott munkát elvégezték-e. A rendszert kidolgozók szerint ezzel a megoldással javulhat az építési fegyelem Magyarországon.

Szigorodó energiatanúsítvány

Amint az talán már sokak számára nyilvánvaló, 2012. januárjától már nemcsak az új építésű ingatlanokhoz, hanem minden értékesítésre kerülő és tartósan bérbe adott épületre is kötelező volt az energetikai tanúsítás, néhány kivétellel. Ez azonban még nem lenne újdonság, ám egy új rendelettel 2013 január elsejétől némileg szigorította a kormány az épület-energetikai tanúsítási követelményeket, így mostantól központi nyilvántartásba kerülnek a tanúsítványok és lesz minőségi-ellenőrzés is.

A módosításokkal az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008 Korm. Rend. 2013 januárjától a következő főbb új elemeket tartalmazza:

- az épület, vagy önálló rendeltetési egység eladásra, kiadásra való meghirdetésekor meg kell jelölni az energetikai besorolást, amennyiben a tanúsítvány rendelkezésre áll;

- az ingatlan adásvételi, illetve bérleti szerződésekben meg kell jelölni a tanúsítvány azonosító kódját, és a vevő/bérlő nyilatkozatát arról, hogy a tanúsítványt átvette;

- a tanúsítványok kötelező eleme lett a költséghatékonyság növelésére történő javaslat, kivéve, ha nem lehet költséghatékony felújítást végezni;

- a tanúsítványokról központi nyilvántartás készül és lesz minőség-ellenőrzés is, ami a hivatalos tanúsítványok éves mennyiségének 2,5%-ára terjed majd ki.

Az energetikai tanúsítvány elkészítését, hitelesítését egyre tágabb körben kell majd elkészíteni, így a rendszer vélhetően rövid távon be fog tudni épülni az lakáspiac adásvételi mechanizmusába, hiszen a vásárlók, üzleti racionalitásból, egyre inkább meg fogják követelni az eladóktól a hiteles iratokat. A tanúsítványok elkészítésének többletköltsége pedig hasonlóan rövid időn belül fog beépülni az ingatlanok kínálati árába. Ez átlagban mintegy 10-15 ezer forintos költséget jelent, ami persze rengeteg tényező alapján lehet ennél kevesebb és akár jóval több is.

2012.04.25 15:51 Átalakul a lakáshirdetési piac - Fel kell tüntetni az energetikai besorolást

Csökkenhet idén a kamat

A legutóbbi piaci konszenzus szerint 2013 végére 5%-ra csökkenhet a jegybanki alapkamat. A kamatkilátások kapcsán érdemes továbbá kiemelni, hogy márciusban lejár a jelenlegi MNB-elnök, Simor András mandátuma, és az új jegybankelnök személye (valamint a nyáron kinevezendő két új alelnök) és a személyükkel együtt járó esetleges monetáris politikai irányváltás lényeges változásokat hozhat a jegybankban. Az elmúlt hetekben tett kormányzati nyilatkozatok alapján egyre valószínűbbnek tűnik a piaci elemzők számára, hogy nem-konvencionális eszközök alkalmazásával még tovább lazulhat a hazai monetáris politika. Vagyis forintalapú hitelek esetében várható kamatcsökkenés, kiegészülve egy esetleges állami támogatással, a jelenlegi állapothoz viszonyítva, egyre vonzóbb opciót jelenthet lakásvásárláshoz szükséges hitelfelvételhez.

Az állam megsegít

A szakértők véleménye szerint a bankok hitelezési képessége és hajlandósága várhatóan még kisebb lesz, mint 2012-ben, mégpedig a fokozódó adóterhelés (lásd tranzakciós illeték) miatt. A kereslet ugyanakkor mérsékelten nőhet a lakossági piacon, köszönhetően elsősorban a lakáshitelek állami kamattámogatásának, ám összességében a lakossági hitelpiacon mérsékelt (inkább csak jelképes értékű) emelkedésre van kilátás, a vállalati hitelezésben azonban nincs erre utaló jel. A nyilatkozó bankok szerint elérhettük a hitelezésben a gödör alját, de hogy ki is kerülünk a gödörből 2013-ban, arra senki sem fogadna.

Fontos változás a hitelt igénylők számára, hogy januártól érhető el több banknál a kamattámogatási rendszer módosított (kedvezőbb) változata, amelynek lényege:

- A kamattámogatás mértéke állandó lesz, nem csökken évente. Ezzel a jelenleginél nagyobb mértékű támogatás lép életbe, amely alacsony és kiszámítható törlesztő részletet jelent a lakáskölcsön első öt évében.

- Nagyobb összegű kedvezményes kamatozású kölcsön igényelhető. Új lakás vásárlása esetén 10 millió forint helyett 15 millió forint, használt lakás vásárlása, illetve korszerűsítés esetén 6 millió forintról 10 millió forint kölcsönösszegig ad majd az állam kamattámogatást.

- A támogatott használt lakás értékhatára emelkedik, az állam 15 helyett 20 millió forintos vételárig támogatja lakásvásárlást.

- Meglévő lakóépület bővítéséhez is jár kamattámogatás, legfeljebb 10 millió forint kölcsönösszegig.

- A hátralékos lakáscélú hiteladósok helyzetének megerősítését segítő konstrukciók igénylési határidejének meghosszabbítása 2013. december 31-ig.

A lakásépítési támogatás, szocpol, 2012-től

2012-05-10 10:24:56

2012 január 1-től ismét bevezetésre kerül a lakásépítési támogatás Magyarországon.


Feltételek kivonata:

Szülők 40 évnél fiatalabbak.
Gyermek 16 évnél fiatalabb, vagy 25 évnél fiatalabb ha nappali tagozaton tanul.
2010. január 1-et követően kiadott építési engedély építésnél, használtba vételi engedély új lakás vásárlásnál.
Nettó alapterületre vetített vételár telekár nélkül max. 300.000,-Ft lehet. (alacsony energifogyasztású lakásnál 350.000,-)
Min. 50% tulajdont kell szereznie az új lakásban.
Nem lehet más lakástulajdona, ill. öröklésből max. 50%-os tulajdona lehet.
Megelőző 5 éven belül értékesített lakás vételárát is fel kell használni a fizetéshez.
Legalább 180 napja biztosított. (van munkahelye)
Köztartozásmentes adózó.
A lakás nem lehet 160m2-nél nagyobb.
Megelőlegező támogatás 2 gyermekre, elsőt 4 másodikat 8 éven belül kell teljesíteni.
Bármelyik hitelintézettől kérhető.
Önerő teljesítése után utalja a bank, a hitellel együtt.
Jelzálog, elidegenítési és terhelési tilalom 10 évre.

A fent leírtak nem teljes körűek, csak a 256/2011. (XII.6.) Kormány rendelet szubjektív kivonatát tartalmazzák.

Szocpol 2012

2012-03-17 08:34:44

A Kormány 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelete a lakásépítési támogatásról

A Kormány a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetésérol szóló 1999. évi CXXV. törvény 91. § (1) bekezdés e) pontjában, továbbá a hitelintézetekrol és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény 235. § (1) bekezdés a) pontjában és a fogyasztónak nyújtott hitelrol szóló 2009. évi CLXII. törvény 30. § b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, valamint az Alkotmány 35. § (2) bekezdésében megállapított eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alkotmány 35. § (1) bekezdés b) pontjában megállapított feladatkörében eljárva a következoket rendeli el:

1. Értelmező rendelkezések

1. § (1) E rendelet alkalmazásában:
1. alacsony energiafogyasztású lakás: olyan lakás, melynek fajlagos primer energiafogyasztása futésre legfeljebb 25 kWh/m2év;
2. bekerülési költség: a következo kiadásoknak ténylegesen megfizetett, telekárat és a beépített vagy szabadon álló berendezési tárgyakat nem tartalmazó, lakásra jutó hányada:
a) a lakás épületszerkezeteinek, közös használatra szolgáló helyiségeinek és központi berendezéseinek építési költségei,
b) a lakások rendeltetésszeru használhatóságát biztosító ba) helyiségeinek,
bb) tároló helyiségek, ideértve a különálló épületben megvalósuló tüzeloanyag-tároló, a lomkamra,
bc) melléképítmények, ideértve a hulladéktartály-tároló, a közmupótló építmények és berendezések, a közmu-becsatlakozás építményei,
bd) egyéb építmények, ideértve a lakótelek homlokvonalán álló kerítés, az építésügyi hatóság által eloírt kerítés, az épület megközelítését szolgáló tereplépcso, lejto és járda, valamint támfal és szivárgó övárok, valamint
be) a gépkocsitároló helyiség építési költségei,
c) a közmubekötések költségvetés szerinti építési költségei,
d) a lebonyolítási költségek, ideértve a muszaki tervezés, a hatósági engedélyezés és a muszaki ellenorzés költségeit, e) a jogszabály alapján fizetendo útépítési- és közmuvesítési hozzájárulás,
f) távfutés bekapcsolási díj, az elektromos hálózat fejlesztési hozzájárulások,
g) a lakáshoz kapcsolódó közterületi út-, járda- és közmuépítési költségek és hozzájárulások, h) az új lakás megépítéséhez szükséges földmunka elvégzésének költségei,
i) az új lakás megépítése érdekében felmerült építménybontási költségek;
3. fiatal házaspár: házastársak, melyek közül a lakásépítési támogatás iránti kérelem benyújtásának idopontjában egyik fél sem töltötte be a 40. életévét;
4. gyermek: aki az igénylo eltartottja és a) a 16. életévét még nem töltötte be,
b) a 16. életévét már betöltötte, de oktatási intézmény nappali tagozatán tanul és a 25. életévét még nem érte el, vagy
c) a 16. életévét már betöltötte, de megváltozott munkaképességu személy és ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt eloreláthatóan nem szunik meg;
5. hitelintézet: magyarországi székhellyel vagy fiókteleppel rendelkezo hitelintézet, valamint a hitelintézettel egyenértéku prudenciális szabályozásnak megfelelo pénzügyi vállalkozás a hitelintézetekrol és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben foglaltaknak megfeleloen, vagy jelzálog-hitelintézet a jelzálog-hitelintézetrol és a jelzáloglevélrol szóló törvényben foglaltaknak megfeleloen, illetve a biztosítóintézet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrol szóló törvényben foglaltaknak megfeleloen;
6. megváltozott munkaképességu személy: az a személy, aki munkaképességét legalább 67%-ban elvesztette, illetve legalább 50%-os mértéku egészségkárosodást szenvedett, vagy akinek az egészségi állapota a rehabilitációs hatóság komplex minosítése alapján nem haladja meg az 50%-os mértéket;
7. támogatott személy: aki az e rendelet szerinti személyi és egyéb feltételeknek megfelel és ezek alapján a hitelintézettel a lakásépítési támogatás nyújtására szerzodést köt;
8. új lakás:
a) az alapozási munkáktól kezdodoen teljes egészében újonnan épített, vagy emeletráépítéssel vagy tetotér-beépítéssel megvalósuló, a lakhatás feltételeinek a vonatkozó jogszabályi követelmények szerint megfelelo lakóegység, amely elkészültét követoen használatbavételi engedély köteles, vagy
b) az a lakás, amelyet jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó természetes személy részére való értékesítés céljára épít, vagy építtet, és
ba) amelyet elso ízben természetes személy részére értékesítenek, vagy
bb) amelyet másodízben értékesítenek természetes személy részére, feltéve, hogy a második eladó hitelintézet vagy ingatlan-forgalmazással üzletszeruen foglalkozó jogi személy, jogi személyiség nélküli társaság vagy egyéni vállalkozó.
(2) Az e rendeletben meg nem határozott fogalmakat a Polgári Törvénykönyvrol szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.), a hitelintézetekrol és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben, az országos településrendezési és az építési követelményekrol szóló kormányrendeletben, valamint az épületek energetikai jellemzoinek tanúsításáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint kell értelmezni.


2. A lakásépítési támogatás igénybevételének feltételei

2. § (1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésbol vissza nem térítendo állami támogatás (a továbbiakban: lakásépítési támogatás) veheto igénybe a Magyarország területén 2010. január 1-jét követoen kiadott
a) építési engedéllyel rendelkezo új lakás építéséhez, vagy
b) használatbavételi engedéllyel rendelkezo új lakás vásárlásához,
amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot.
(2) Lakásépítési támogatást igényelhet:
a) a magyar állampolgár és az a személy, akit a magyar állampolgárságról szóló törvény alapján a magyar állampolgár jogai illetnek meg,
b) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezo személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát Magyarország területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik,
c) a harmadik országbeli állampolgár, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben foglaltak szerint bevándorolt vagy letelepedett jogállással rendelkezik,
d) a hontalan, ha a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvényben foglaltak alapján ilyen jogállásúnak ismerték el, vagy
e) menekült vagy oltalmazott, ha a menedékjogról szóló törvényben foglaltak szerint menekült vagy oltalmazott jogállással rendelkezik.
(3) Lakásépítési támogatást igényelhet
a) a (2) bekezdés szerinti személy a vele közös háztartásban élo, általa eltartott és a felépített vagy megvásárolt új lakásba vele együtt beköltözo
aa) vér szerinti és örökbe fogadott gyermeke után, vagy
ab) gyámsága alatt álló, legalább egy éve vele együttélo és általa eltartott gyermek után, ha az igénylo vállalja, hogy a gyámság három éven belüli megszunése esetén a lakásépítési támogatást visszafizeti,
vagy
b) a (2) bekezdés szerinti személyekbol álló fiatal házaspár – a meglévo gyermekei számától függetlenül – legfeljebb két születendo gyermek vállalása esetén
a bekerülési költség vagy vételár megfizetéséhez.
(4) A lakásépítési támogatást ugyanazon gyermek után csak egy alkalommal lehet igénybe venni, ideértve az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint igénybevett vissza nem térítendo lakáscélú állami támogatást is.
(5) A gyermeket – a teljes ellátást biztosító intézetben tanuló gyermek kivételével – az igénylovel közös háztartásban élonek kell tekinteni akkor is, ha tanulmányai folytatása miatt átmenetileg nem a támogatott személy lakásában lakik.
(6) A lakásépítési támogatás kizárólag a támogatott személy és a (3) bekezdés szerinti gyermeke lakásigényének kielégítése céljából nyújtható.
(7) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti lakásépítési támogatás abban az esetben igényelheto, ha az eladó az igénylonek nem közeli hozzátartozója vagy élettársa.
(8) A lakásépítési támogatással épített, vásárolt lakásban az igényloknek vagy támogatott személyeknek legalább 50%-os tulajdoni hányaddal kell rendelkezniük. Házaspár és élettársak esetén a lakásban mindkét félnek az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett tulajdonjoggal kell rendelkeznie. A lakásban az igénylon vagy támogatott személyen kívül csak az általa eltartott gyermek szerezhet tulajdont.
3. § (1) A lakásépítési támogatás akkor igényelheto, ha
a) az igénylo teljes bizonyító ereju magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy saját magának, házastársának, élettársának és gyermekének, valamint a vele együttköltözo családtagjainak – a b) pontban foglaltak kivételével – lakástulajdona, állandó lakáshasználati joga nincs, illetve e jogok ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére irányuló kérelme nincs folyamatban, továbbá önkormányzati tulajdonban lévo, vagy szolgálati jogviszonyhoz vagy munkakörhöz kötött lakásra bérleti jogviszonya vagy lízingbe vett lakása nincs;
b) az igénylonek, házastársának, élettársának, kiskorú gyermekének, valamint a vele együttköltözo családtagjának ba) együttesen legfeljebb 50%-os tulajdoni hányada van egy olyan lakásban, amely tulajdonközösség
megszüntetése vagy öröklés útján került a tulajdonukba,
bb) a tulajdonában lévo lakása lebontását az építésügyi hatóság elrendelte vagy engedélyezte, vagy
bc) a lakás több mint két éve öröklés vagy ajándékozás jogcímén haszonélvezettel terhelten került a tulajdonába és a haszonélvezo bent lakik;
c) az igénylo és az együtt költözo a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használja fel a támogatás nyújtásáról szóló szerzodés megkötését megelozo 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely csökkentheto
ca) az értékesített lakást terhelo és visszafizetett önkormányzati, munkáltatói támogatással,
cb) az értékesített lakás vásárlására vagy építésére felvett és azt terhelo lakáscélú hitelintézeti kölcsön végtörlesztett összegével,
cc) a számlával igazolt ingatlanközvetítoi jutalék összegével,
cd) a támogatás nyújtásáról szóló szerzodés megkötését legfeljebb egy évvel megelozoen vásárolt és az építés helyszínéül szolgáló építési teleknek az általános forgalmi adó összegével növelt vételárával,
ce) a támogatással vásárolni kívánt lakás telekárat is tartalmazó vételárának 10%-ával, ha ezen összeg kifizetése
– adásvételi szerzodéssel igazoltan – a korábbi lakás eladását bejegyzo földhivatali határozat kiadásának idopontját legfeljebb 120 nappal elozi meg és
cf) olyan 2009. július 1-jét követoen kiállított számlával vagy megkötött szerzodéssel igazoltan kifizetett összeggel, amelyet az igénylo az általa tervezett, de meg nem valósult lakásvásárlás céljából fizetett ki, ha az összeg az értékesítés céljára lakást építo gazdasági társaság bíróság által elrendelt felszámolásának teljes befejezését követoen nem térült meg;
d) az igénylo a kérelem benyújtásának idopontjában harminc napnál nem régebbi okirattal igazolja, hogy
da) ot, vagy házastársak és élettársak esetén legalább az egyik felet legalább 180 napja biztosítottként az adózás rendjérol szóló 2003. évi XCII. törvény 16. § (4) bekezdése szerint az állami adóhatósághoz bejelentették, és nem érkezett a jogviszony megszunésére, a jogviszony szünetelésének kezdetére és befejezésére vonatkozó bejelentés az állami adóhatósághoz, és
db) köztartozásmentes adózó;
e) az igénylo – lakás vásárlása esetén – a vásárolni kívánt lakás „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezobb energetikai minosítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványt a hitelintézetnél bemutatja;
f) lakás építése esetén az igénylo
fa) a hitelintézethez benyújtja az épületek energetikai jellemzoinek meghatározásáról szóló miniszteri rendelet szerint elkészült energetikai számítást a tervezett lakás várható energetikai minosítési osztályról, amely „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezobb energetikai minosítési osztályú, valamint
fb) teljes bizonyító ereju magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy a használatbavételi engedély megszerzését követoen a lakás energetikai minosítési osztályát igazoló hatályos energetikai tanúsítványát a hitelintézetnél bemutatja;
g) az igénylo teljes bizonyító ereju magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy új lakás vásárlása esetén legkésobb a támogatás folyósításáig az adásvételi szerzodésben szereplo telekárat is tartalmazó vételárról a saját nevére szóló, az általános forgalmi adóról szóló törvény hatálya alá tartozó adóköteles termékértékesítésrol, szolgáltatásnyújtásról kiállított – a telekárat és a lakás árát külön feltüntetve tartalmazó – számlákat, egyszerusített számlákat (a továbbiakban együtt: számla) a hitelintézet részére bemutatja;
h) új lakás építése esetén az igénylo teljes bizonyító ereju magánokiratba foglaltan nyilatkozik arról, hogy legkésobb a támogatás utolsó részfolyósításáig bemutatja
ha) a hitelintézet által elfogadott költségvetésben szereplo bekerülési költség legalább 70%-áról, a támogatott személy saját nevére, a (6) bekezdés szerinti lakás megvásárlása esetén a vételár 70%-a erejéig az elozo építteto nevére kiállított számlákat,
hb) a használatbavételi engedélyt és
hc) a lakás energetikai teljesítoképességét igazoló energetikai tanúsítványt;
i) az igénylo teljes bizonyító ereju magánokiratba foglalt nyilatkozatban
ia) hozzájárul ahhoz, hogy saját és gyermekei 17. § (8) bekezdése szerinti adatait, valamint a támogatásra vonatkozó információkat a támogatás szabályszeru igénybevételének ellenorzése céljából a hitelintézet átadja a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: Kincstár), vagy az állami adóhatóság részére,
ib) hozzájárul ahhoz, hogy az állami adóhatóság a bizonylatok valódiságát, a bennük foglalt gazdasági esemény megtörténtét és ezekkel összefüggésben a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszeruségét, felhasználásának szabályszeruségét a helyszínen – a lakásban is – ellenorizze, és annak eredményérol a hitelintézetet tájékoztassa, illetve, ha olyan jogszabálysértést is észlel, amellyel kapcsolatos eljárás a Kincstár hatáskörébe tartozik, a Kincstárt hivatalból értesítse, és
ic) tudomásul veszi, hogy a hitelintézet kizárólag olyan számlát fogad el, melynek kibocsátója – a 12. § (1) vagy (2) bekezdése szerinti idopontban – az állami adóhatóság nyilvántartásában muködo adóalanyként szerepel;
j) a támogatott személy a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzodésbe foglaltan kötelezettséget vállal arra vonatkozóan, hogy a lakásépítési támogatás folyósítását vagy építés esetén az utolsó részfolyósítást követoen legalább a 14. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési tilalom megszunéséig terjedoen a lakásban lakóhelyet létesít és a folyósítást vagy utolsó részfolyósítást követo egy éven belül bemutatja a hitelintézet számára a lakcímet igazoló hatósági igazolványt, hontalan támogatott személy esetében a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, mely igazolja, hogy a támogatással épített, vásárolt ingatlan mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel a lakásépítési támogatás folyósítása történt.
(2) Amennyiben a támogatott személy (1) bekezdés j) pontjában foglalt kötelezettségvállalása nem teljesül, a hitelintézet tájékoztatja errol a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
(3) Amennyiben az új lakás építése során bontott anyagok is felhasználásra kerülnek, úgy ezeknek az építoipari kivitelezési tevékenység felelos muszaki vezetoje által írásban igazolt értékéig az (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számla benyújtási kötelezettség csökkentheto. E csökkentés mértéke nem haladhatja meg a számlával igazolandó bekerülési költség 20%-át.
(4) E rendelet alkalmazásában a lakástulajdonnal egy tekintet alá esik a gazdasági társaság tagja által a társaság részére vagyoni hozzájárulásként szolgáltatott, valamint az építési és használatbavételi engedélyben meghatározott céltól, vagy a rendeltetésétol tartósan eltéro célra használt lakás. Errol a tényrol, valamint az (1) bekezdés a) pontjában foglalt feltételek teljesülésérol az igénylo, annak házastársa, élettársa és az együttköltözo családtag büntetojogi felelosség mellett írásban köteles nyilatkozni.
(5) A nem értékesítés céljára épült és használatbavételi engedéllyel rendelkezo lakás tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonost a lakásépítési támogatás nem illeti meg.
(6) A használatbavételi engedéllyel még nem rendelkezo lakás tulajdonjogának a használatbavételi engedély megszerzése elott történo átruházása esetén
a) ha az építkezés 2010. január 1-jét követoen kiadott építési engedély alapján történt, úgy a lakásépítési támogatást az új tulajdonos igénybe veheti és
b) az átruházó részére megállapított lakásépítési támogatást törölni kell, és a már folyósított támogatást az átruházó az igénybevétel napjától a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamataival együtt köteles visszafizetni.


3. A lakásépítési támogatás mértéke

4. § (1) A lakásépítési támogatás összege – a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti meglévo és a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti vállalt gyermekeket együttesen számítva, ide nem értve azon gyermeket, aki után az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerint vissza nem térítendo lakáscélú állami támogatást már igénybevettek –
a) két gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete aa) legalább 60 m2, de nem haladja meg a 75 m2-t, 800 000 Ft,
ab) 75 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 90 m2-t, 1 000 000 Ft, ac) 90 m2-t meghaladja, 1 300 000 Ft,
b) három gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete ba) legalább 70 m2, de nem haladja meg a 85 m2-t, 1 200 000 Ft,
bb) 85 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 100 m2-t, 1 500 000 Ft, bc) 100 m2-t meghaladja, 2 000 000 Ft,
c) négy vagy annál több gyermek esetén, amennyiben az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete ca) legalább 80 m2, de nem haladja meg a 95 m2-t, 1 600 000 Ft,
cb) 95 m2-t meghaladja, de nem haladja meg a 110 m2-t, 2 000 000 Ft, cc) 110 m2-t meghaladja, 2 500 000 Ft.
(2) Az (1) bekezdés alapján meghatározott lakásépítési támogatás összegét
a) „A” (energiatakarékos) energetikai minosítési osztályú lakás esetén 1,1-es,
b) „A+” (fokozottan energiatakarékos) energetikai minosítési osztályú lakás esetén 1,2-es, vagy c) alacsony energiafogyasztású lakás esetén 1,3-as
szorzószám alkalmazásával kell megállapítani.
(3) A lakásépítési támogatás 8. § (1) bekezdése szerinti késobb született gyermek után igényelheto összege – az épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterületétol függetlenül – gyermekenként 400 000 Ft.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott épített vagy vásárolt lakás hasznos alapterülete nem haladhatja meg a 160 m2-t. (5) Lakás építése esetén, ha a felépült lakás energetikai minosítési osztálya nem éri el a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja
szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minosítési osztályt, akkor a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplo energetikai minosítési osztály szerinti lakásépítési támogatásra jogosult. Amennyiben a felépült lakás energiatanúsítványában szereplo energetikai minosítési osztály nem éri el a „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezobb energetikai minosítési osztályt, akkor a támogatott személy a már folyósított támogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt – a használatbavételi engedély kiadásától számított 30 napon belül – köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja errol a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.

4. Nem magyar állampolgárra vonatkozó szabályok

5. § (1) A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a nem magyar állampolgár igénylo köteles
a) a menekült vagy oltalmazott igénylo kivételével a származási országának ingatlan-nyilvántartásért felelos országos hatásköru szerve által kiállított – az ország egész közigazgatási területére, tagállamok esetén a tagállam, szövetségi államok esetén a szövetségi állam közigazgatási területére vonatkozó – hivatalos iratot és annak hiteles magyar nyelvu fordítását bemutatni a hitelintézetnek, amellyel igazolja, hogy saját magának, házastársának, élettársának, bejegyzett élettársának, gyermekének és az együttköltözo családtag(ok)nak származási országában a 3. § (1) bekezdés a) pontja és a 3. § (4) bekezdése szerinti lakástulajdona nincs, valamint
b) büntetojogi felelossége mellett írásban nyilatkozni arról, hogy a lakásépítési támogatással építeni, vásárolni kívánt lakásban életvitelszeruen kíván tartózkodni.
(2) A nem magyar állampolgár támogatott személy részére a lakásépítési támogatás a három hónapot meghaladó tartózkodási jogosultság fennállásának idotartama alatt nyújtható, ha Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkezik. A tartózkodási jogosultság fennállását évente január 31-ig kell a hitelintézet részére igazolni. A lakásépítési támogatást igénybe vevo nem magyar állampolgár tartózkodási jogosultságában bekövetkezett változást 8 napon belül köteles a támogatást nyújtó hitelintézetnek bejelenteni.
(3) Amennyiben a nem magyar állampolgár támogatott személy tartózkodási jogosultsága a 14. § (1) bekezdése szerinti idoszakon belül megszunik, és a tartózkodási jogosultság megszunését megállapító határozat jogerore emelkedésétol számított 30 napon belül nem kap a 11. § (1) bekezdés f) pontja szerinti tartózkodási jogosultságot igazoló okmányt, vagy a 11. § (1) bekezdés g)–h) pontja szerinti tartózkodásra jogosító engedélyt, vagy nem szerez a 11. § (1) bekezdés i)–k) pontja szerinti jogállást, az igénybe vett lakásépítési támogatást a 16. § (5) bekezdése szerinti kamattal terhelten köteles Magyarország területének elhagyását megelozoen visszafizetni

5. Megelolegezett lakásépítési támogatás szabályai

6. § (1) A fiatal házaspár 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti gyermekvállalásának teljesítésére eloírt határido egy gyermek vállalása esetén 4 év, két gyermek esetén 8 év.
(2) A vállalt gyermek megszületésére vonatkozó határidot új lakás építésénél a használatbavételi engedély kiadásának napjától, új lakás vásárlása esetén az adásvételi szerzodés megkötésének idopontjától kell számítani. A használatbavételi engedélyt a fiatal házaspár annak kiadását követo 30 napon belül köteles a hitelintézet részére bemutatni. Amennyiben a fiatal házaspár a használatbavételi engedélyre vonatkozó bemutatási kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a lakásépítési támogatás összegét az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére vissza kell fizetnie. A gyermekvállalásra vonatkozó határido a terhesség idoszakára egyszer meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet orvosi bizonyítvánnyal a vállalási határido lejártáig a hitelintézetnek igazolja.
(3) A lakásépítési támogatás igénybevételére irányuló szerzodésnek tartalmaznia kell a fiatal házaspár hozzájárulását ahhoz, hogy a gyermekvállalás teljesítését a Kincstár – a kincstári családtámogatási adatbázisban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve – megállapítsa.
(4) A gyermekvállalás teljesítéseként kell elfogadni a támogatott személy által örökbefogadott, valamint bírósági vagy hatósági határozat következtében utóbb a háztartásába került vér szerinti gyermekét. A gyermekvállalás teljesítését a Kincstár a (3) bekezdés szerinti hozzájárulás alapján megállapítja és errol a hitelintézetet értesíti.
(5) Amennyiben a fiatal házaspár vállalt gyermeke után nem igényelt családtámogatási ellátást, akkor – a kiállítást követo
60 napon belül – a gyermekvállalás teljesítését igazoló okiratot és a gyermek adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát köteles a hitelintézet részére bemutatni.
(6) A Kincstár az (1) bekezdésben meghatározott, a gyermekvállalás teljesítésére vonatkozó határido alatt, illetve annak leteltét követo 6 hónapon belül adategyeztetésre hívhatja fel a fiatal házaspárt.
(7) Az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti lakásépítési kedvezményt megelolegezo kölcsönszerzodéssel rendelkezo fiatal házaspár az e rendelet szerinti megelolegezett lakásépítési támogatást nem veheti igénybe.
7. § (1) Amennyiben
a) a fiatal házaspár gyermekvállalását nem vagy csak részben teljesíti, úgy az igénybevett támogatás összegét csökkentve a gyermekvállalási határido lejártának idopontjában meglévo gyermekek után járó lakásépítési támogatás összegével, vagy
b) a meglévo gyermekek száma a gyermekvállalási határido lejártának idopontjában kettonél kevesebb, akkor az igénybe vett lakásépítési támogatás teljes összegét
az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelten
– a gyermekvállalási határido leteltét követo 60 napon belül – vissza kell fizetni.
(2) A fiatal házaspár a gyermekvállalási határido alatt bekövetkezo házasságfelbontás tényét köteles a házasság érvénytelenségét megállapító vagy a házasságot felbontó bírósági ítélet jogerore emelkedését követo 60 napon belül a jogeros ítélet bemutatásával a hitelintézetnek igazolni. Amennyiben a fiatal házaspár az okiratot 60 napon belül nem mutatja be, úgy köteles a hitelintézet írásbeli felszólítása kézhezvételétol számított 30 napon belül a lakásépítési támogatás összege után, a bírósági ítélet jogerore emelkedését követo naptól számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti, Magyar Államot megilleto késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére megfizetni.
(3) Ha a fiatal házaspár házasságát gyermekvállalási teljesítésére biztosított idotartam alatt a bíróság felbontja és a házaspár gyermekvállalását a házasság felbontásának idopontjáig nem, vagy csak részben teljesíti, úgy a házasság felbontásának (2) bekezdés szerinti igazolását követo hónap elso napjától az (1) bekezdés rendelkezései szerinti visszafizetési kötelezettség terheli. E kötelezettség fennállásának, illetve mértékének és kezdo idopontjának megállapítása a házasság felbontásakor fennálló terhesség végéig meghosszabbodik, ha a fiatal házaspár a terhességet és annak várható idotartamát orvosi bizonyítvánnyal a házasság felbontásának igazolásával egyidejuleg a hitelintézetnek igazolja.
(4) Ha a lakásépítési támogatásról szóló támogatási szerzodésben vállalt gyermek azért nem születik meg, a) mert a házastársak egyike elhunyt,
b) a gyermek megszületését a házastársak egyikének a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzodés megkötését követoen megváltozott munkaképességu személlyé válása következtében nem vállalták, vagy
c) a gyermek a terhesség 24. betöltött hetét követoen halva születik,
a Magyar Állam a támogatott személynek a hitelintézethez benyújtott – az a)–c) pontban foglaltak igazolását is tartalmazó – kérelemére a gyermekvállalást teljesítettnek tekinti.
(5) A (4) bekezdés szerinti kérelmet a (4) bekezdés a)–c) pontjában foglalt események bekövetkezésétol számított
90. napig, de legfeljebb a lakásépítési támogatásról szóló szerzodésben vállalt határido leteltéig lehet benyújtani.
(6) Ha a támogatott személy az igazolást a (4) bekezdés a)–c) pontjában meghatározott esemény bekövetkeztétol számított 90 napon belül nem nyújtja be, úgy a hivatkozott események bejelentésétol számított 60 napon belül a lakásépítési támogatás összege után, a bejelentési kötelezettség esedékességének napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti, Magyar Államot megilleto késedelmi kamatot a hitelintézeten keresztül köteles a Kincstár részére megfizetni.
(7) Amennyiben a támogatott személy az (1)–(3) és a (6) bekezdésben foglalt visszafizetési kötelezettségének a hitelintézeti felszólítás ellenére sem tesz eleget, akkor a hitelintézet a visszafizetési kötelezettség érvényesítése érdekében a Kincstárhoz fordul.

6. Késobb született gyermek esetén alkalmazandó szabályok

8. § (1) Lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerzodésbol eredo tartozás törlesztésére lakásépítési támogatást igényelhet a lakásépítési támogatást korábban született gyermeke után igénybevevo a késobb született gyermeke után is, a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerzodés megkötésének idopontjában érvényes összegben és feltételek szerint.
(2) Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál számításba kell venni – a születés idopontjában, örökbefogadásnál az örökbefogadás idopontjában már meglévo 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekek számától és a lakás hasznos alapterületétol eltekintve – a lakáscélú hitelintézeti kölcsönszerzodés megkötésének idopontjában hatályos, e rendelet szerinti egyéb feltételeket.
(3) Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál a 2. § (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti gyermek nem veheto figyelembe. (4) Az (1) bekezdés szerinti támogatásnál a lakásépítési támogatás kizárólag a vételár megfizetéséhez, vagy építés esetén a bekerülési költségek fedezetére a hitelintézet által a használatbavételt megelozoen nyújtott és folyósított
– a munkáltatói és önkormányzati kölcsön kivételével – a támogatási kérelem benyújtásának idopontjában fel nem
mondott kölcsönbol a támogatási kérelem benyújtásának idopontjában még fennálló tartozás csökkentésére használható fel.
(5) Amennyiben építés esetén a lakásépítési támogatás (1) bekezdés szerinti igénylése a 9. § (2) bekezdésében meghatározott határidon belül történik, a támogatás a bekerülési költség megfizetésére is felhasználható.

7. A lakásépítési támogatás igénybevételének eljárási szabályai

9. § (1) A lakásépítési támogatás a 17. § (4) bekezdése szerinti szerzodéssel rendelkezo hitelintézettol igényelheto.
(2) A lakásépítési támogatásra való jogosultság megállapítását és mértékének meghatározását – a 8. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével – lakás vásárlása esetén a lakásra vonatkozó végleges adásvételi szerzodés megkötését követo
120 napos jogveszto határidon belül, építés esetén a használatbavételi engedély kiadása elott kell kérni a hitelintézettol.
(3) Amennyiben a lakáscél lakásépítési támogatással is megvalósítható, a hitelintézet átadja az igénylonek a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelos miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium elektronikus úton megküldött tájékoztatóját a lakásépítési támogatás igénybevételének feltételeirol, valamint írásban tájékoztatást ad az igényléshez szükséges dokumentumokról.
(4) A 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az igénylo kérelmére a Kincstár igénylo lakóhelye szerint illetékes területi szerve igazolást ad ki arról, hogy az egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok alapján az igénylo lakásépítési kedvezményt megelolegezo kölcsönszerzodéssel nem rendelkezik. Az igénylo a Kincstár igénylo lakóhelye szerint illetékes területi szerve által kiállított igazolást a hitelintézet részére bemutatja.
(5) A hitelintézet a támogatott személytol a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért a támogatás összegének 1,5%-ának megfelelo, de legfeljebb 30 ezer forint, az értékbecslés és a helyszíni szemle díját nem tartalmazó bírálati díjat kérhet. Amennyiben a támogatott személy a hitelintézettol lakáscélú kölcsönt is igényelt, a lakásépítési támogatásra való jogosultság elbírálásért és folyósításáért a hitelintézet díjat vagy egyéb ellenszolgáltatást nem számíthat fel.
10. § (1) A hitelintézet a lakásépítési támogatás igénylése iránti kérelem átvételérol igazolást ad az igénylonek, melyben tájékoztatja a kérelem elbírálásának a hitelintézet belso szabályzata szerinti várható idotartamáról. Átvételnek minosül az is, ha a kérelmet a hitelintézet függo közvetítoje vette át. Ez esetben az elbírálás várható idotartamáról a függo közvetíto ad írásbeli tájékoztatást.
(2) A hitelintézet felelos a Magyar Állammal szemben minden olyan kárért, amely e rendelet alapján ot terhelo kötelezettség megsértésével keletkezett. A hitelintézet felelossége kiterjed a függo közvetítojére is, aki az e rendelet szerinti lakásépítési támogatásra való jogosultságot bírál el, valamint a lakásépítési támogatás nyújtásához kapcsolódó tevékenységet végez. Mentesül a hitelintézet a felelosség alól, ha bizonyítja, hogy maga vagy függo közvetítoje úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben elvárható.
(3) A lakásépítési támogatásra való jogosultságot és mértékét a kérelem benyújtásakor fennálló személyi és egyéb körülmények alapján kell megállapítani. A támogatásra való jogosultság megállapítása esetén a hitelintézet az igénylovel a lakásépítési támogatás nyújtásáról szerzodést köt.
(4) A hitelintézet a lakásépítési támogatás nyújtását nem tagadhatja meg, ha az igénylo a személyi és egyéb feltételeknek megfelel és a lakáscélját – a hitelintézet számára bizonyíthatóan – kölcsön igénybevétele nélkül meg tudja valósítani.
(5) Amennyiben lakáscélját az igénylo kölcsön igénybevételével tudja megvalósítani, úgy a lakásépítési támogatás abban az esetben igényelheto, ha a hitelintézet az igénylot az igényelt kölcsön felvételéhez hitelképesnek minosíti.
(6) A hitelintézet a kérelem elutasítása esetén az igénylot részletesen, írásban tájékoztatja a kérelem elutasításának indokáról a nem teljesülo e rendelet szerinti igénybevételi feltételek megjelölésével, továbbá arról, hogy amennyiben az igénylo a kérelem elutasításával nem ért egyet, az írásbeli elutasítás az igénylo általi kézhezvételétol számított
15 napon belül a lakásépítési támogatásra jogosító feltételeknek való megfelelés megállapítását kérheti a Kincstártól. Elso fokon a Kincstárnak az igénylo lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja jár el. A Kincstár megkeresésére a hitelintézet 8 napon belül köteles megküldeni a Kincstárnak a kérelem elutasítását megalapozó iratok másolatát.
(7) Amennyiben a Kincstár jogeros határozatában megállapítja, hogy az igénylo a kérelem hitelintézethez történo benyújtásakor az e rendelet szerinti igénybevételi feltételeknek megfelelt, akkor a hitelintézet e feltételek fennállásának hiányára hivatkozással a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzodés igénylovel történo
megkötését és a támogatás folyósítását nem tagadhatja meg akkor sem, ha a lakáscél idoközben megvalósult. A Kincstár határozata a hitelintézet hitelezési tevékenységét nem korlátozhatja.
(8) A Kincstár a támogatott személynél a lakásépítési támogatás igénybevételének jogszeruségét hatósági ellenorzés keretében vizsgálja. Ha a Kincstár a hatósági ellenorzés során megállapítja, hogy a támogatott személy jogosulatlanul vette igénybe a támogatást, akkor határozatban intézkedik a támogatás – igénybevétel napjától számított, a Ptk.
301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének – visszatérítése iránt.
(9) A közigazgatási hatósági eljárásban elso fokon a Kincstárnak a támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve, másodfokon a Kincstár központja jár el. A Kincstár a jogosulatlan igénybevétel tényérol a folyósító hitelintézetet írásban tájékoztatja.
(10) A Kincstár hatósági jogkörében eljárva kizárólag a részletfizetés engedélyezése körében folytathat le méltányossági eljárást. A lakásépítési támogatás részletekben történo visszafizetése akkor engedélyezheto, ha a kérelmezo igazolja, hogy a támogatás azonnali és egyösszegu megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire is tekintettel aránytalanul súlyos terhet jelentene.
11. § (1) A lakásépítési támogatásra való jogosultság feltételeinek meglétét a következok szerint kell igazolni:
a) a személyazonosságot és az életkort személyazonosító igazolvánnyal vagy érvényes úti okmánnyal,
b) teljes bizonyító ereju magánokiratba foglalt nyilatkozattal a közös háztartásban élést, valamint élettársak esetében ennek idotartamát, elvált szülok kiskorú gyermekeinek elhelyezését a jogeros ítélet bemutatásával,
c) a bejelentett lakóhelyet, lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal,
d) a továbbtanulást az oktatási intézmény által kiállított igazolással, a megváltozott munkaképességu személlyé válást az orvos szakértoi szerv igazolásával,
e) azt a tényt, hogy az igénylo csak olyan személy után igényel lakásépítési támogatást, aki után e rendelet és egyéb lakáscélú állami támogatásokról szóló jogszabályok szerinti vissza nem térítendo lakáscélú állami támogatás igénybevétele még nem történt, büntetojogi felelosség mellett kiállított nyilatkozattal,
f) a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezo személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerinti regisztrációs igazolással, érvényes tartózkodási kártyával vagy állandó tartózkodási kártyával,
g) a bevándorolt jogállást bevándorlási engedéllyel,
h) a letelepedett jogállást letelepedési engedéllyel, ideiglenes letelepedési engedéllyel, nemzeti letelepedési engedéllyel, EK letelepedési engedéllyel,
i) a menekült jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,
j) az oltalmazott jogállást az azt tanúsító személyazonosító igazolvánnyal,
k) a hontalan jogállást a hontalankénti elismerésrol szóló határozattal, vagy a jogállást igazoló hatósági igazolással, l) a házasságot, a bejegyzett élettársi kapcsolatot és a gyermek születését anyakönyvi kivonattal,
m) a lakás energetikai teljesítoképességét energetikai tanúsítvánnyal.
(2) Házaspárok esetében, ha a házastársak egyike magyar állampolgár az (1) bekezdés c) és f)–k) pontjában, valamint az
5. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak igazolására nincs szükség.
(3) Ha az igénylo a hitelintézetnek vagy az igazolást kibocsátónak valótlan adatot tartalmazó nyilatkozatot tett, és ez alapján jutott támogatáshoz, akkor a támogatott személy a folyósított összeget az igénybevétel napjától a Ptk.
301. § (1) bekezdése szerint számított késedelmi kamataival együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja errol a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
12. § (1) A lakásépítési támogatás igénybevételéhez a költségek igazolásaként bemutatott számlát a hitelintézet akkor fogadhatja el, ha a kibocsátó a számla hitelintézetnél történo benyújtásának idopontjában az állami adóhatóság honlapján közétett muködo adóalany nyilvántartásban szerepel.
(2) Amennyiben a számla kibocsátója az (1) bekezdés szerinti idopontban az állami adóhatóság honlapján közétett muködo adóalany nyilvántartásban nem szerepel, úgy a számla akkor fogadható el, ha a támogatott személy a számlákhoz csatolja az állami adóhatóság igazolását, mely szerint a számlakibocsátó a számla kibocsátásának idopontjában az állami adóhatóság nyilvántartásában muködo adóalanyként szerepelt.
(3) Építés esetén az építési engedély kiadását legfeljebb 6 hónappal megelozoen kiállított számla fogadható el.
(4) A hitelintézet az eredeti számlát – a letörölhetetlen jelzéssel ellátva – a támogatott személynek visszaadja, másolatban tíz évig irattárában megorzi.
(5) Amennyiben a hitelintézet szerint a számla valódisága vagy a számlában szereplo gazdasági esemény megtörténte kétséges, a tények feltárása érdekében megkeresi az állami adóhatóságot.
(6) A támogatott személy köteles a költségek igazolásaként bemutatott számlákat az adásvételi szerzodés megkötése, illetve a használatbavételi engedély kiadása évének utolsó napjától számított 5 évig megorizni.
(7) Ha az állami adóhatóság vizsgálata során azt állapítja meg, hogy a lakásépítési támogatás igénybevétele jogosulatlan, vagy a támogatott személy nem elvárható körültekintéssel járt el, és ezáltal érdekkörében felmerült ok miatt az igénybevétel szabálytalan, akkor a támogatott személy állandó lakóhelye szerint illetékes állami adóhatóság
– jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás címén – eloírja a folyósított lakásépítési támogatás az igénybevétel napjától számított, a Ptk. 301. § (1) bekezdése szerinti késedelmi kamattal növelt összegének visszatérítését.

8. Pénzügyi lebonyolítás

13. § (1) A lakásépítési támogatás összegét
a) új lakás építése esetében, a (2) bekezdésben foglalt kivételtol eltekintve aa) készültségi fokkal arányosan,
ab) utólagosan és
ac) a lakásépítési támogatás utolsó részletét a használatbavételi engedély kiadását követoen folyósítva, vagy b) új lakás vásárlása esetén egy összegben
kell folyósítani.
(2) Amennyiben az építteto igénylo vagy támogatott személy a lakásépítési támogatással kapcsolatos ügyintézéssel mást hatalmaz meg, úgy a támogatás folyósítása csak a használatbavételi engedély bemutatását követoen, egy összegben történhet.
(3) A folyósítás akkor kezdheto meg, ha az építteto támogatott személy a lakásépítési támogatáson és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét a lakás építésére már felhasználta.
(4) A hitelintézet új lakás építése esetén a lakásépítési támogatás készültségi fokkal arányos folyósítását megelozoen a helyszínen ellenorzi a készültségi fok feltételeinek teljesítését.
(5) Ha
a) a lakásépítési támogatás igénybevételének alapját képezo építési munkák a szerzodésben meghatározott határidon, de legfeljebb öt éven belül vagy az ezt indokolt esetben – amennyiben az építteto támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatályossága meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja – legfeljebb egy évvel meghosszabbított határidoig nem készülnek el,
b) az építteto támogatott személy az építési szándékától eláll, vagy
c) a használatbavételi engedély megszerzése elott a szerzodés teljesítése más, az építteto támogatott személynek felróható okból hiúsul meg,
a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzodés alapján a lakásépítési támogatást a folyósító hitelintézet visszavonja, és az igénybevevo a már folyósított támogatást az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. 232. § (3) bekezdése szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja errol a Kincstárat és megküldi az ügy iratait.
(6) A Magyar Állam javára bejegyzett jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom törlése iránt a teljes visszafizetés igazolása után a Kincstár illetékes területi szerve intézkedik.
14. § (1) A támogatás igénybevételével
a) épített lakásra az építkezés idejére és a használatbavételi engedély megadását, vagy b) vásárolt lakásra az adásvételi szerzodés megkötését
követo 10 évig terjedo idoszakra – a 8. § (1) bekezdése szerinti esetben a lakásépítési támogatás nyújtásáról szóló szerzodés megkötésének idopontjától számítva – a Magyar Állam javára jelzálogjog, valamint annak biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom kerül bejegyzésre. A Magyar Állam javára szóló jelzálogjog, valamint az elidegenítési és terhelési tilalom bejegyeztetését a támogatást folyósító hitelintézet kérelmezi.
(2) Ha a lakásépítési támogatás igénybevételével épített vagy vásárolt lakást az (1) bekezdés szerinti idoszakon belül lebontják – kivéve, ha a bontás természeti katasztrófa miatt vált szükségessé –, vagy elidegenítik, vagy az nem a támogatott személy és a 2. § (3) bekezdés a) pontja szerinti gyermekének lakóhelyéül szolgál, a lakás használatát
harmadik személynek átengedik, illetve a lakáscéltól eltéroen hasznosítják, akkor a támogatott személy köteles a támogatás folyósított összegét a 16. § (3) és (6) bekezdésében foglaltak szerint bejelenteni és visszafizetni.
(3) Házasság felbontása esetén, ha a volt házasfelek közös lakásukat idegenítik el, úgy oket az igénybevett lakásépítési támogatás visszafizetési kötelezettsége az elidegenítésbol származó bevétel bírósági határozat szerinti vagy a közöttük létrejött házassági vagyonmegosztási szerzodésben rögzített arányban terheli.
(4) Ha a támogatott személy lakásának egy részét idegeníti el, a lakásépítési támogatás összegének csak az elidegenítésre kerülo tulajdoni hányadra jutó arányos részét kell visszafizetni.
(5) A (4) bekezdés esetében a Kincstár határozatban intézkedik a teljes támogatási összeg visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eso támogatási összegnek megfelelo Magyar Államot megilleto jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra történo bejegyeztetése iránt.
15. § (1) Ha a támogatott személy a lakásigényét a lakás cseréjével, vagy a lakás értékesítését követoen másik lakás építése vagy vásárlása útján elégíti ki, a lakásépítési támogatás visszafizetésével kapcsolatos kötelezettségét építési szándék esetében három, vásárlási szándék esetében 1 évig a tulajdonos kérelme alapján a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve felfüggeszti, amennyiben a támogatott személy az igénybevett támogatás összegét a „10032000-01501315 Kincstár lakáscélú kedvezmények letéti számlára” befizette.
(2) Az (1) bekezdés szerinti felfüggesztés idotartamát a lakásépítési támogatás összegének kincstári letéti számlára érkezésének napjától kell számítani.
(3) A felfüggesztés idotartama egy alkalommal legfeljebb 1 évvel hosszabbítható meg.
(4) A támogatott személy akkor is köteles az (1) bekezdésben foglalt másik lakás építésére vagy vásárlására irányuló kötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a felfüggesztés idotartama alatt a 14. § (1) bekezdése szerinti elidegenítési tilalomra irányadó idotartam lejár.
(5) A felfüggesztés idotartama alatt a támogatott személy kérelmére, amennyiben a másik lakás megszerzése még nem történt meg, a lakásépítési támogatás igénybevételével épített vagy vásárolt lakást a Kincstár tehermentesíti.
(6) A másik lakás megszerzésének hitelt érdemlo igazolása esetén a felfüggesztés megszüntetésérol a Kincstár határozatban intézkedik és megállapítja a kincstári letéti számláról a támogatott személynek kifizetheto összeget, intézkedik a terhek másik lakásra történo bejegyeztetése iránt. A Kincstár a felfüggesztés megszüntetését követoen
15 napon belül átutalja a jogosultnak a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve határozatában megállapított összeget a jogosult határozatban megjelölt bankszámlájára.
(7) Ha a támogatott személy a másik lakás megszerzését a felfüggesztés idotartama alatt nem igazolja, vagy kisebb értéku lakás megszerzését igazolja, úgy a kincstári letéti számlán elhelyezett összeg, illetve annak az eladási és a vételár különbözetével arányos része visszafizetett támogatásnak minosül, amelynek központi költségvetés javára történo átvezetésérol a Kincstár támogatott személy lakóhelye szerint illetékes területi szerve intézkedik.
(8) Ha a támogatott személy az (1) vagy (3) bekezdés szerinti határido lejártáig a) az újabb lakás megszerzését hitelt érdemloen igazolja
aa) adásvételi vagy csereszerzodés bemutatásával vagy
ab) építés esetében a használatbavételi engedély bemutatásával
és
b) a korábbi lakás elidegenítésébol származó teljes bevételt – csökkentve a 16. §

Illeték 2012

2012-03-05 19:50:59

A tavaly július elsejéig el nem bírált ügyekben nem kell öröklési, ajándékozási illetéket fizetni az egyenes ági rokonok esetén. Ebbe a körbe tartoznak a szülők, a gyerekeik, a nagyszülők, az unokák, az egyéb felmenők és leszármazottak, függetlenül attól, hogy a kapcsolat vér szerinti, vagy örökbefogadáson alapul. Az új mentesség nem terjed ki a házastársra, a mostoha és nevelt gyerekre, a mostoha- és nevelőszülőkre! Az esetükben az eddig is meglévő kedvezményekbe lehet kapaszkodni. Ilyen a lakóingatlanra vonatkozó özvegyi illetékmentesség, a személyenkénti 20 millió forintos örökrészig terjedő illetékalap-mentesség és ha ezt kimerítik, akkor még mindig kedvezőbb illetékmértékeket használhatnak.

A gazdaságátadási támogatás keretében történő termőföldátadás a közeli hozzátartozók között szintén illetékmentes lett a törvény kihirdetésének napjától, még akkor is, ha nem adásvétel, hanem ajándékozással történik. Örülhetnek a cégbirodalmak is, mert illetékmentessé tették az ingatlanvagyont megtestesítő üzletrészek, részvények csoporton belüli adásvételét, szintén az előbb említett 2010.07.01-ig el nem bírált ügyekben.

2012-től hatályos változások:

• A beépítés miatt halasztott telekilleték esetén, akkor is teljesített a feltétel, ha a lakóház építésre nyitva álló határidőn belül az építésügyi hatóság már kiadta a használatbavételi engedélyt, feltéve, hogy az utóbb jogerőre emelkedik.
• A 35 év alatti, első lakásukat megszerző fiatalok automatikus (12 havi) illetékfizetést kaptak (indoklás nélkül).
• Elemi csapás esetén a nemzetgazdasági miniszter felmentést adhat az illetékfizetés alól.
• A kedvezményezett eszközátruházás illeték-mentessége megszűnik, ha 1 év belül értékesítik az eszközt.
• Kedvezményezett szervezet (pl. alapítvány) az ingatlan megszerzésekor már nem nyilatkozik a társasági adó kötelezettségéről, azt az adóhatóság hivatalból figyelembe veszi.

Ami 2010-től változott, és jelenleg is hatályos:

Illetékköteles lett a belföldi ingatlanvagyonnal rendelkező társaságban a vagyoni betét (részvény, részesedés, stb.) megszerzése is, ha az eléri a 75 százalékot, ideértve a kapcsolt vállalkozások, vagy közeli hozzátartozói általi megszerzést is. A 75 százalék elérésekor – függetlenül annak időpontjától – beáll az illetékkötelezettség, de abból le kell vonni a 2010.01.01 előtt, az örökölt, vagy ajándékozás útján megszerzett részesedésre arányosan eső részesedés értékét.
A visszterhes vagyonátruházás (pl. eladás, apport) általános illetéke ingatlan esetén 4 százalék lett. Lakóingatlannál 4 millió forintig maradt a 2 százalékos mérték. A felső határ vagyoni betét (ingatlant magában foglaló részesedés) megszerzésekor maximum 2 százalék a megszerzett 1 milliárd forint ingatlanvagyon arányos része feletti értékre. A fizetendő illeték a megszerzett ilyen tulajdonrészre arányosan maximum 200 millió forint lehet.
Az illetékköteles vagyoni betét megszerzését szabad formátumú bejelentéssel kell az APEH felé közölni 30 napon belül.
Megszűnt a Kft., a Bt. és a Kkt., valamint a szövetkezeti részjegy vagyoni betétjének öröklési illeték-mentessége. (Eddig csak a Zrt. részvényének öröklése volt illetékköteles). A 20 millió forintos illetékmentességbe ezek az illetékköteles vagyoni betétek is betudhatóak, de a beszámítási sorrendet be kell tartani (ingatlan, ingó, egyéb).
A kisvállalkozói (egyéni vállalkozói, egyéni cégbeli) vagyon öröklésekor, ajándékozásakor a vállalkozás legalább 3 évig való folytatása esetén illetékalap-kedvezmény jár. Házastárs esetében 50 százalék, maximum 5 millió forint vagyonértékig, egyéb esetében 25 százalék, maximum 2,5 millió forintig. Ha a továbbműködtetés csorbul, vagy a részesedés értékesítik, vagy bevonják, akkor a kedvezmény dupla mértékű összegét kell illetékként megfizetni.
Az ingatlanforgalmazók és járműforgalmazók külön jogosultság nélkül vehetik igénybe a kedvezőbb illetékmértékeket. (Eddig 50 százalékos és 75 százalékos forgalmi küszöb vonatkozott rájuk).
A felügyeleti intézkedés eljárási illetéke azonos lett a fellebbezés illetékével.

Amit jó, ha nem felejtünk el:

A gazdasági válságra tekintettel 2 évvel meghosszabbításra kerül a lakóházépítésre, illetve az ingatlanok továbbértékesítésére nyitva álló határidő azokban az illetékügyekben, ahol 2008. október 1. és 2012. szeptember 30. között járna le, és a vagyonszerzők ezt a határidő lejárta előtt kérik az adóhatóságtól.
A telek 4 éves feltételes illetékmentessége kapcsán 2009.01.23-tól új elemként kerül rögzítésre, hogy az illeték törlésének feltétele immáron nem csupán lakóház-építés, hanem olyan lakóház építése, amelyben a lakás(ok) hasznos alapterülete eléri a településrendezési tervben meghatározott maximális beépíthetőség legalább 10 százalékát, így kívánva kiküszöbölni azt, hogy egy több hektár nagyságú telek esetén a beépítés megtörténjen egy 50 négyzetméteres lakóház felépítésével.
A gyermeknek 14 éves korukig kért személyi igazolvány (amivel az EU területén szabadon utazhatnak) illetékmentesen igényelhető. A 10 évre igényelt útlevél illetéke 14.000 lett.