Kezes

2012-05-22 10:35:08

A bebukott hitelesek között sajnos nagyon sokan vannak, akik nem is adósként kerültek bajba, hanem jó szándékú segíteni akarásból. Ők a kezesek, akik családtagok, ismerősök hitelfelvételekor kezességet vállaltak az adósságban, anélkül, hogy tudták volna, pontosan mit is vállaltak, mit is írtak alá.

A legfontosabb, hogy – ha az adós nem fizet - a kezes teljes vagyona is fedezetül szolgál az adósság rendezésében, abban a kötelezettségben, amelyért kezességet vállalt (vagyis a kezes kötelezettsége nem lehet terhesebb, mint amit eredetileg vállalt).
Kétféle kezesi típus létezik:
A ritkább az egyszerű (sortartó) kezesség. Ebben az esetben a sortartó kezes nem kötelezhető az adósság megfizetésére, amíg az adós fizetni tud, illetve amíg a követelés tőle behajtható.
Gyakoribb a készfizető kezesség. A készfizető kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós nem tesz eleget a szerződésben vállalt fizetési kötelezettségeinek, akkor maga fog teljesíteni, fizetni. Ez egy teljes vagyonnal való helytállási kötelezettségvállalás nemfizetés esetére. A készfizető megjelölés azt jelenti, hogy a banknak nem kell megvárnia, hogy az adós elleni behajtás eredménytelen legyen, a hitelező maga dönti el, hogy kitől követeli először az adósság rendezését.
Minden kezesség vállalás előtt elengedhetetlen a jogszabályi előírásokról, és a szerződési feltételekről tájékozódni!

Végrehajtás, kilakoltatás

2012-05-22 10:34:38

A végrehajtási jog az ingatlanokat terhelő követelések kielégítését biztosító jogi korlátozás arra az esetre, ha a követelés teljesítését hatósági úton kell végrehajtani. A tulajdoni lap III. részében lévő bejegyzés felhívja a figyelmet arra, hogy a tulajdonjogon érvényes terhek állnak fenn. Végrehajtási jogot az egész ingatlanra, vagy tulajdoni hányadra lehet bejegyezni.


Különbséget kell tenni a behajtó és a végrehajtó között!
A hitelintézetek a tartozásokat igyekeznek először békés úton, peren kívül behajtani, de ezt a munka- és időigényes folyamatot legtöbbször egy harmadik, követeléskezelő, behajtó cégnek adják ki, megbízási díj és jutalék ellenében. A behajtói tevékenység ma még nem kötött engedélyhez, sem szakmai képzettséghez, nincsenek szabályozva a jogok és kötelezettségek sem. Fontos tudni, hogy a behajtók törvényes eszköze csak a levelezés, telefonon és sms-ben történő felszólítás és egyezkedés! Törvénytelen részükről a fizikai megfélemlítés, a zaklatás és a birtokháborítás (engedélyünk nélkül a lakásba nem léphetnek be).

Kilakoltatás csak bírósági végrehajtó által történhet, érvényes végzéssel. A bírósági végrehajtó közhatalmi személy, őt kötelező beengedni lakásunkba, sőt, ellenállás esetén kényszert is alkalmazhat, vagy rendőri intézkedést is kérhet.
Fontos: A végrehajtók tevékenységét a végrehajtási törvény szabályozza, jogsértés esetén bármely intézkedésük ellen a bírósághoz fordulhatunk.

A végzést a bíróság a hitelező kérésére nem peres eljárásban hozza meg, vagyis a bíróságnak nem kell meghallgatnia az érintetteket. Gyorsabb út, amikor a bank kérésére közjegyző bocsát ki fizetési meghagyást, ami bírósági ítélettel egyenértékű, így gyorsan a végrehajtókhoz kerül az ügy.
Ha a végrehajtó okiratban foglalt határidőn belül az adós nem fizet, a tartozást megkezdik érvényesíteni. Amit lehet, lefoglalnak az adós bankszámlájáról, letiltatják a fizetéséből, ha ez kevés, előbb lefoglalják az ingó vagyonokat (vagyontárgyak, autó, műszaki cikkek, stb.), és végül az ingatlant. Mind a behajtók, mind a bírósági végrehajtók eljárási költsége irreálisan magas, ez a költség is az adóst terheli, és a végrehajtást, letiltást az eljárásban mindig ezzel a költséggel kezdik. Gyakori, hogy az adós bankszámlájáról több millió forintot leemelnek a végrehajtási eljárás költségeinek fejében, miközben a teljes hiteltartozás és annak kamatai még mindig terhelik.

A végrehajtási végzést az érintettek a kézbesítés szabályai szerint kapják meg, vagyis, kétszer kísérlik meg kézbesíteni. Ha nem veszik át, a végzést akkor is kézbesítettnek kell tekinteni. A bírósági végrehajtó a kilakoltatás időpontjáról is értesíti az adóst, akár úgy is, hogy az értesítést kitűzi az adós ajtajára.

Ha a kilakoltatott családban kiskorú gyermek is van, a végrehajtónak a a gyámhatóságot is értesítenie kell. Ha a kilakoltatott család igazolni tudja, hogy kiskorú gyermekét el tudja helyezni rokonoknál, a gyámhatóság nem emelheti ki a gyermeket a családból.
A kilakoltatott, más megoldással nem rendelkező családok kérhetik, hogy a Családok Átmeneti Otthonában nyerjenek elhelyezést, erre általában 9 hónapig van lehetőségük.

2011. július 1-től a kilakoltatás egy ún. kvótarendszer alapján történik.
Október 1-től a bankok összes fedezeti ingatlanuk 2 százalékát, 2012-ben 3, 2013-ban 4, 2014-ben 5 százalékát adhatják át kényszerértékesítésre.

Ingatlanárverés

2012-05-22 10:33:56

Az ingatlanárverés a végrehajtás egyik leggyakoribb eszköze. Az árverést a végrehajtó az árverési hirdetmény kitűzésével kezdi meg.
Fontos tudnivaló, hogy ingatlanárverés esetén az esetleges tulajdonostársakat nem illeti meg elővásárlási jog. A végrehajtó az árverés tényét a tulajdoni lap III. részére feljegyezteti, ha az árverés eredményes, a tulajdonjog bejegyzésével egyidőben az árverés kitűzésének tényét törlik a tulajdoni lapról. Az árverés akkor sikertelen, ha nem volt érvényes vételi ajánlat, vagy az ajánlat nem érte el a becsérték felét, illetve a vevő a megszabott határidőn belül a teljes vételárat nem fizette ki.

Adós-nyilvántartás (régi BAR-lista)

2012-05-22 10:32:53

A bankok a késedelmesen fizető rossz adósaik adatait (kezesekét is) megküldik egy központi nyilvántartásba (Központi Hitelinformációs Rendszer - KHR, régebbi nevén Bankközi Adós-és Hitelinformációs Rendszer – BAR), ha az adós minimum 3 hónapig nem fizeti a törlesztését, illetve a ki nem fizetett tartozás meghaladja a mindenkori minimálbér összegét.
Aki egyszer bekerült az adós-nyilvántartásba, csak akkor kerül ki onnan, ha a hitel törlesztésétől számítva 5 év eltelt.
A kezesek akkor kerülnek be a nyilvántartásba, ha a bank felszólította őket fizetésre az adós helyett, és ennek nem tettek eleget.
Aki szerepel a KHR listán, vagy egyáltalán nem, vagy csak nagyon nehezen és jóval kedvezőtlenebb feltételekkel kap hitelt, akkor is, ha kezesként vagy adóstársként szerepel az ügyletben. A jelzálog kötelezetteket ez nem érinti, mert ők az ingatlanukkal felelnek a hitelért.
A KHR listán lévő adósok aktív és passzív státuszban lehetnek.
Az aktív státuszú adósoknak 90 napon túli lejárt tartozásuk van. Néhány pénzintézet nekik is hitelez, de minimum a piacinál 30-40%-al magasabb kamattal.
Amikor az adós a teljes tartozását kifizette, vagy a hitelező érvényesítette a követelését, például megtörtént az ingatlanárverés, vagy a szerződést a hitelintézet átütemezte (meghosszabbította a futamidőt, vagy megváltoztatta a havi törlesztőrészletek összegét) – az addig aktív státuszú adós a passzívba kerül, maximum egy évig, majd törlik a listáról.
A behajthatatlan tartozások, amelyeket a bank már leírt, továbbra is bennmaradnak a rendszerben, 5 évig.
Szintén a KHR-re kerül, aki bankkártyával vagy hitelkártyával visszaél. Ilyen eset lehet, amikor a kártya tulajdonosa bejelenti a banknak, hogy elveszett a kártyája, majd mégis használja azt, vagy amikor nem a jogosult használja a kártyát. Ilyen az is, amikor valaki hamis papírokkal, lopott kártyával próbál pénzhez jutni, illetve jogerős bírósági határozattal elítélték kártyahasználattal kapcsolatos bűncselekményért. Az is listára kerülhet, aki szerződéskötéskor valótlan adatokat ad meg, vagy hamis okiratot használ fel.
Ezekben az esetekben az elkövető 5 évig nem kerülhet le a KHR listáról.
Azok a pénzintézetek, amelyek a KHR listásokat nem zárják ki a hitelügyletekből, különös szigorral vizsgálják a listába kerülés okát és a fizetőképességet.
A KHR státuszról évente egyszer díjmentesen kérhetünk tájékoztatást számlavezető bankunktól, illetve KHR-ügyféltudakozvány szolgáltatóktól.
Hogy ne érjen senkit meglepetés, hiteligénylés előtt ezt feltétlenül érdemes is megtenni, így nem fordulhat elő, hogy lecsúszunk a kiválasztott ingatlan megvásárlásáról!

9 hasznos tipp új lakás vásárlásához!

2012-05-08 21:47:58

Egy lakás megvásárlásának lebonyolítása, az elhatározástól a lakáskulcs kézhezvételéig, bizony meglehetősen összetett feladat. Van néhány dolog, amit szem előtt tartva talán tájékozottabbnak érezhetjük magunkat és segítségünkre lehet, hogy mi is az amire feltétlenül oda kell figyelnünk.


1. Nem cipővásárlás

Talán a legfontosabb tudnivaló éppen ez: az ingatlanvétel nem olyan, mintha cipőt vásárolnánk. Nem szabad gyorsan dönteni, nem szabad csupán tetszik/nem tetszik tényezők, benyomások alapján dönteni a vételről. A lakásvétel után ugyanis gyakran késő a bánat: sokan évtizedekre elkötelezik magukat a lakáshitel révén, így ha valamilyen fontos tényezővel nem számoltak, akkor benne ragadnak a rossz megoldásban. Alaposan gondoljuk meg tehát, valóban bele akarunk-e vágni, aztán tervezzük meg a fontos lépéseket, vegyük számba a pénzügyi lehetőségeket (saját erőt, hitelt, fontos költségeket). Még azt is figyelembe kell vennünk, van-e elég időnk munka mellett házakat nézni.

2. Vizsgáljuk meg kitől veszünk lakást

Biztosan mindenki hallott már olyan történetet, hogy valaki befizetett egy lakásra, akár a teljes vételárat ki is fizette, de a beruházás bedőlt (pl. az alacsony értékesítési ráta miatt a hitelező bank nem folyósította tovább a hitelt az építéshez), a beruházó cég pedig felszámolás alatt van az alvállalkozók pedig követelik a pénzüket a felszámolótól. Ebben a történetben szegény vevő örülhet, ha pénze töredékét visszakapja.

Hogyan védekezhetünk ez ellen?

Vizsgáljuk meg a beruházó cég referenciáit, esetleg keressünk meg egy referenciában szereplő ingatlanban élő tulajdonost, aki korábban vevője volt a beruházó cégnek, érdeklődjük a tapasztalatairól. Óvakodjunk a projektcégtől (aki minden egyes beruházásához új céget alapít) ennek egyetlen célja lehet, egyrészt hogy sikertelenség esetén könnyen bedöntheti a céget, másrészt, ha a lakás fel is épül az átadás után a projektcég meg is szűnhet, így a vevő a garanciális problémák esetén nem tud kihez fordulni.

3. Kaphatunk-e kölcsönt?

Ne kockáztassuk álmaink házát vagy akár a foglaló elvesztését azzal, hogy nem győződünk meg időben hitelképességünkről. Kérjünk előminősítést, vagy bízzunk meg hitelközvetítőt azzal, hogy körbejárja a pénzintézeteket, és jó kapcsolatai révén kideríti, mekkora kölcsönt kaphatunk. Ez a tényező fontos még a keresés előtt, mivel meghatározza, milyen értékű házakra vethetjük ki a hálónkat. Így aztán az alku is egyszerűvé válik, hiszen tudhatjuk, meddig mehetünk el. A hitelügyintézést gyakran a beruházónál is igénybe vehetünk. Figyeljünk mert ma már újra igényelhető szocpol bizonyos méretű lakásokra.



4. A környék számít

Amikor keresni kezdünk, a legfontosabb tényező lebegjen szemünk előtt: a környék számít. Ez az a dolog, amelyen egyszerűen nem tudunk változtatni, ha nem a megfelelőt választjuk, muszáj lesz elköltözni. Sokan csak a ház minőségével foglalkoznak, és bár az is nagyon fontos, a jó ár vagy a szép ingatlan sohasem segíti majd a közlekedést, az bevásárlási lehetőségek, kórház, iskola jó megközelíthetőségét. Nem változtat a két méterre fekvő főút teherautó okozta zajszintjén és más kellemetlen tényezőkön sem.

5. Mit is akarunk?

Ha jó elrendezésű, a család méretének megfelelő szobaszámú, jó elrendezésű és kellő raktárhelyű (garázs, kamra) ingatlant keresünk, akkor biztosan találunk, hiszen a legtöbb vásárlónak hasonlóak az igényei. Ha extrém kívánságaink vannak, számítsunk arra, hogy alaposan megkérik az árát. Jobb, ha megveszünk egy igényes, megfelelő ingatlant, és némileg átalakítjuk igényeinknek megfelelően. Új lakás esetén, ha időben lépünk akár mi is beleszólhatunk a lakás alaprajzi elrendezésébe.


6. A műszaki tartalom fontos

Nézzünk utána, hogy mit tartalmaz a vételár. Bútorzatok közül mit ad a beruházó, ha van konyhabútor akkor az milyen, mekkora? Ma már fontos összehasonlítási tényező lehet az energetikai tanúsítvány, kérdezzük meg, hogy milyen minősítést kapott az épület! A külső falak hőszigetelése ma már elengedhetetlen, a min. 8-10cm hőszigetelés már általános. Fontosak a nyílászárók is akár fából, vagy műanyagból készülnek. Ma már nem ritka a 3 rétegben üvegezett ablakok beépítése sem.

7. Legyen nálunk a pénz!

Ha egyszer már kitaláltuk, mennyi pénzzel is vágunk bele a lakásvásárlásba, ne változtassunk rajta sokat. Persze, ha még el kell adnunk előző lakásunkat, annak ára bizonytalansági tényezőt jelent, ám nagyjából azért kalkulálható. A lényeg, hogy az elérhető készpénzt gyűjtsük be könnyen hozzáférhető formába: legyen a bankszámlán, legfeljebb kössük le betétként. Mindenképpen legyen néhány órán belül kivehető a foglaló összegének nagyságrendje, nehogy a késlekedés miatt lemaradjunk az álomingatlanról. Házvétel előtt ne adjunk kölcsön, ne vegyünk autót részletre, és általában semmi feleslegesre ne költsünk.

8. Ellenőrizzük a papírokat!

Tulajdoni lap, helyszínrajz, építési tervek: ezek megnézése nélkül ne nagyon vágjunk bele a lakás megvásárlásába. Fontos, hogy az ingatlan per- és tehermentes legyen, hogy valóban a terveknek megfelelően legyen megépítve. Ezek híján komoly bajokra és büntetésekre lehet számítani. Az adásvételi szerződést az általunk ismert legjobb ügyvéddel ellenőriztessük, mert vitás esetekben a „nem egyoldalas” dokumentum megvéd minket.

9. Semmi sem történik magától!

Ne várjuk a sült galambot, ne gondoljuk azt, hogy az ingatlanos és az ügyvéd megbízási szerződésének aláírásával minden magától megy majd. Az ingatlanvétel sok telefonálással, e-mailezéssel, rohangálással, hivatalba járással telik. Készüljünk fel rá, tartsunk mindent fejben vagy leírva, és ne szégyelljünk akár tízszer is szólni az elmaradt teendők miatt.

Ha a fentiek alapján felkészült, akkor keressen meg minket is bizalommal!

Zálogjog

2012-02-03 07:37:48

Egymással szerződő felek alkalmazhatnak olyan jogi eszközöket, amelyek a szerződés teljesítésének elmaradása esetén a jogosult javára biz­tosítékot, fedezetet jelentenek. Általában erre szolgál a zálogjog is, amelynek keretében a kötelezett vagy más személy a vagyonának egy részét bizto­sítékul adja. Ha a jogosult az általa nyújtott szolgáltatást (például kölcsönt) nem kapja vissza, illetve a szolgáltatásáért később járó ellenszolgáltatást nem kapja meg, akkor a zálogtárgyból kereshet kielégítést, amit a zálogtárgy mindenkori tulajdonosa tűrni köteles. A zálogjog alapulhat a) szerződésen, b) jogszabályon, c) bírósági határozaton és d) hatósági határozaton. Zálogszer­ződés érvényesen csak akkor jön létre, ha azt a szerződő felek írásba fog­lalják. A zálogjog pénzben meghatározott, vagy olyan követelés biztosítását szolgálja, aminek pénzben kifejezhető értéke van. Semmis az olyan szerző­dés, amellyel bírósági úton nem érvényesíthető követelés biztosítására ala­pítanak zálogjogot. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog, átruházható jog vagy követelés. A dolgokon fennálló zálogjog lehet jelzálog vagy kézizálog. Jelzálog esetén a zálogtárgy a kötelezett birtokában marad, míg kézizálogjog létrejöttéhez annak átadása is szükséges a jogosult vagy harma­dik személy részére. Ingatlant csak jelzálog alapítása útján lehet elzálogo­sítani, amit az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.

Vételi jog biztosítékként

2011-12-19 12:57:09

A vételi (opciós) jog lényege, hogy annak jogosultja egyoldalú nyilatkozatával akkor is megveheti a dolgot, ha azt a tulajdonos nem akarja eladni. Gyakran előfordul, hogy a bankok vételi jogot kötnek ki ingatlanhitel folyósításakor (ami a jelzálogjog mellett egy további biztosíték számukra). A bankok e jogukkal általában akkor élnek, ha az adós nem fizeti a hitelt. Ekkor a bank minden különösebb nehézség nélkül megszerezheti az ingatlan tulajdonjogát, csupán az adóst kell értesítenie vételi joga gyakorlásáról. Egyes bankok az ingatlan időközben bekövetkező értéknövekedését elismerik, de az is előfordul, hogy nem.
A vételi jog visszaélésszerű kikötésének megakadályozása érdekében a javaslat garanciákat épít be a kiszolgáltatott helyzetben levő adós érdekeinek védelmére. Így a tulajdonos vételi jogot engedhet a jogosultnak arra az esetre, ha nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít, de ennek feltétele, hogy a megállapodást közokiratba vagy ügyvéd (jogtanácsos) által ellenjegyzett magánokiratba foglalják és ha ingatlanról van szó, akkor az ingatlan-nyilvántartásba, ingó dolog, jog és követelés esetén a zálogjogi nyilvántartásba bejegyezzék. További feltétel, hogy meghatározzák a dolognak - a hat hónapnál nem régebben készült - szakértői vélemény alapján az értékét, vagy az érték meghatározásának módját.
A jövőben ugyanakkor nem lesz lehetőség arra, hogy a körülmények megváltozására tekintettel a bíróság mentesítse a vételi jog kötelezettjét az őt terhelő kötelezettségek alól. Piaci viszonyok között ugyanis nincs indok arra, hogy valaki kötelezettsége alól bírósági segédlettel menekülhessen, és ezzel bizonytalanná tegye a jog érvényesülését. A tervezetből kikerül a vételi jog időbeli korlátozására (5 év) vonatkozó szabály, rögzítik azonban, hogy a vételi és az eladási jog csak határozott időre engedhető. A fogyasztók fokozott védelme érdekében a fogyasztói szerződésben engedett vételi jog időtartama maximum öt év lehet.

Haszonélvezet

2010-10-15 23:29:37

Haszonélvezeti jogánál fogva a jogosult a más személy birtokában álló dolgot birtokában tarthatja, használhatja, és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog a tulajdonos személyében beállott változásra tekintet nélkül változatlan formában fennmarad. A haszonélvezeti jog kötelezettje a dolgok mindenkori tulajdonosa. A jogosult halálával a haszonélvezeti jog megszűnik.

Jelzálog kölcsön

2010-10-10 22:31:29

Jelzáloghitelről akkor beszélünk, ha az általunk felvenni kívánt hitelügyletbe ingatlanfedezet is bevonásra kerül, melyre a pénzintézet jelzálogjogot jegyeztet be a kölcsön biztosítékául.

Jelzálog kölcsön a következő hitelcélokra igényelhető:
Szabad felhasználás
Hitelkiváltás, adósságrendezés
Lakásvásárlás
Telekvásárlás
Nyaraló, hétvégi ház vásárlása
Családi ház építése
Lakóingatlan bővítése
Lakáskorszerűsítés, felújítás
Áthidaló hitel lakásvásárlás, illetve lakásépítés esetén

Jelzálog kölcsön igénylése esetén, a hitelügyintézés során a bankok felértékeltetik a fedezetül felajánlott ingatlant, majd az ingatlanszakértő által elkészített értékbecslés, valamint az igénylő jövedelme alapján határozzák meg a maximálisan nyújtható hitel összegét.
A kölcsönszerződést minden esetben közjegyzői okiratba kell foglalni, mely azt jelenti, hogy a hitel nemfizetése esetén a bankok bírósági eljárás nélkül érvényesíthetik jogaikat.
A jelzálog kölcsön folyósításának feltétele, hogy az adott pénzintézet javára bejegyzésre kerüljön a hitelösszeg és járulékai erejéig a jelzálogjog.
A jelzálog kölcsön átfutási ideje –hitelcéltól függően – körülbelül 3-5 hét.

Illetékfizetés ingatlan vásárlásakor

2010-10-10 13:21:47

2010.január 1-től megszűnt a 10%-os illeték!

Lakás: 4 millió forintig a forgalmi érték 2%, afelett 4%
Egyéb ingatlan: forgalmi érték 4%-a
Építési telek: ha 6 éven belül építenek rá, akkor illetékmentes

Példa:
10 milliós nyaraló illetéke (4%): - 400 ezer forint
10 milliós lakás-ház illetéke (2, ill + 4%): - 80+240 = 320 ezer forint

Kedvezmény:
- egy éven belül értékesített másik lakás beszámítása
Példa: 25 millió (új lakás forgalmi értéke) – 15 millió (eladott lakás forgalmi értéke) = 10 millió az illeték alapja
Ha az értékkülönbözet nagyobb a vásárolt lakástulajdon forgalmi értékénél, az illeték alapja a vásárolt lakástulajdon forgalmi értéke.
Példa: 10 millió (új lakás forgalmi értéke) és 30 millió (eladott lakás forgalmi értéke) = 10 millió az illeték alapja
- egyéb, speciális kedvezmények

A fentiek csak néhány alapvető tudnivalóról tájékoztatnak, minden esetben kérje szakember, ügyvéd segítségét!

Tulajdoni lap

2010-10-10 10:48:14

Az ingatlan-nyilvántartás leggyakrabban használt része a tulajdoni lap, amely az ingatlan adatait, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket, továbbá azok jogosultjait és a jogosultak adatait számítógépen kezelve tartalmazza. Hiteles tulajdoni lap másolatot az ingatlanhoz területileg illetékes földhivatalnál válthatunk ki, de lehetőség van a Polgármesteri Hivatal Ügyfélszolgálati Irodájában is kérelem benyújtására. A földhivatalok az un. TakarNet rendszeren keresztül egységes információs adatbázist használnak, így lehetőség van a rendszerből nem hiteles tulajdoni lap lekérésére. Így a legközelebbi földhivatalba, továbbá ügyvédeknél, ingatlanforgalmazóknál (TakarNet előfizetőknél)is beszerezhetjük utóbbit.

Közös tulajdon

2010-10-07 17:55:05

Közös tulajdonról van szó, ha a tulajdonjog ugyanazon az ingatlanon, meghatározott hányadok szerint több személyt illet meg. A tulajdonostársak mindegyike jogosult az ingatlan birtoklására és használatára. Az ingatlan hasznai a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk arányában illetik meg; ilyen arányban terhelik őket a fenntartással járó és az ingatlannal kapcsolatos egyéb kiadások, a közös tulajdoni viszonyból eredő kötelezettségek, és ugyanilyen arányban viselik az ingatlanban beállott kárt is. Saját tulajdoni hányadával bármelyik tulajdonostárs szabadon rendelkezhet, a többi tulajdonostársat azonban harmadik személyekkel szemben elővásárlási, előbérleti, illetőleg előhaszonbérleti jog illeti meg

Nettó alapterület

2010-10-06 13:13:30

A lakás belső válaszfalait nem tartalmazó, falon kívül számított terület.

Bruttó alapterület

2010-10-06 13:12:17

A lakás belső válaszfalait is tartalmazó terület.

Foglaló

2010-10-05 08:02:07

Az adásvételi szerződés megkötésekor a kötelezettségvállalás jeléül a vevő foglalót adhat. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget csak akkor lehet foglalónak tekinteni, ha ez a rendeltetése a szerződésből kétségtelenül kitűnik (a szerződésben kifejezetten meg kell jelölni, hogy a vevő a pénzösszeget foglalóként és nem előlegként adta). Amennyiben a szerződést teljesítik, a foglalót a vételárba be kell számítani, ha pedig a szerződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés meghiúsulása esetén, a meghiúsulásért felelős fél az adott foglalót elveszti, a kapott foglalót pedig kétszeresen köteles visszatéríteni. (Ha a vevő hibájából hiúsul meg a szerződéskötés, akkor az eladónak az átadott foglalót nem kell visszafizetnie, ellenkező esetben, ha az eladó hibájából hiúsul meg az ügylet, a vevő a foglaló kétszeresét követelheti vissza.)

Előleg

2010-10-04 22:59:49

Az adásvételi szerződésben a felek megállapodhatnak abban, hogy a vevő a vételárat a szerződésben megjelölt időpontokban és részletekben fizeti meg. Az előleget (vételárrészletet) a teljes vételárba be kell számítani, s amennyiben a szerződés utóbb mégis meghiúsul a már megfizetett előleg visszajár.

Adásvétel

2010-10-03 13:39:56

Az eladó fő kötelezettségei: az ingatlan tulajdonjogának átruházása, és az ingatlan birtokba adása a vevőnek. A vevő ezzel szemben az ingatlan átvételére, és a vételár megfizetésére köteles. Csak az írásba foglalt adásvételi szerződés tekinthető érvényesnek, melyet közjegyző vagy ügyvéd ellen jegyzett.